Bert Boerland blogbejegyzése hívta fel a figyelmemet arra a Google Trends szolgáltatásra, mely megmutatja, hogy az országok között Magyarország vezet a Drupal-ra keresésben, sőt a városok között is Budapest az első. Mielőtt felhőtlen lenne az örömünk, hogy hazánk az igazi Drupal nagyhatalom, érdemes megnéznünk, hogy mi alapján rajzolja a Google a grafikonjait, és rögtön jobb képet kapunk.
Nem kifejezetten mai újdonság, viszont mai felfedezésem. Az alapötlet a következő: adott egy letölthető sminkekben nem túl erős tartalomkezelő rendszer (el kell ismerni), és adott egy kifejezetten újraszabásra kialakított webhely jól definiált HTML struktúrával, amihez már számos megjelenést készítettek. Mi lenne, ha összeraknánk a két dolgot, azaz a Drupal rendszerre húznánk egy CSS Zen Garden alapuló HTML kódot, így az azon dolgozók munkáját újrahasznosíthatnánk.
Mai nagyobb Drupal változásunk azok közé tartozik, amelyeket a felhasználók nem fognak közvetlenül érzékelni, kivéve természetesen, ha a segítségével felépített modulok és sminkek még jobb megoldásokat biztosítanak majd számukra. Gyorsan jött és még gyorsabban bekerült a Drupalba az ötlet, hogy a Form API által használt struktúra nem csak az űrlapok felépítésére, hanem a különböző komponensekből összeálló tartalmak megjelenítésére is használható.
A Flexinode majd a Content Construction Kit vezette be a Drupal világába a felhasználók által webes felületen definiálható tartalom típusok fogalmát. Programozói felületen, a forráskód új modullal való kiegészítésével régóta elérhető ez a szolgáltatás a Drupal alaprendszerbe építve, de egy kényelmes webes felület eddig nem állt rendelkezésre.
A tegnapi napon a felhasználókat kezelő modul egy sebezhetőségének javítása érdekében megjelent a Drupal 4.7.3 és Drupal 4.6.9-es verziója. Az új kiadások a klienstől érkező szöveg közvetlen kiírása helyett a megfelelő védelmet teszik a belépési oldalra. A javítás apró változtatással jár csak, ezért mindenképpen ajánlott. A 4.7-es sorozatba más változtatások is bekerültek, melyek a sminkünket is érinthetik. Érdemes elolvasni a bejelentést.
A Drupal következő kiadásában (amely egyelőre helyesen a 4.8/5.0 munkanevet viseli, tekintettel a jelenleg még ismeretlen verziószámra) megújított adminisztrációs felülettel találkoznak majd a felhasználók. A nemrég a fejlesztői verzióba bekerült változtatás természetesen a végleges kiadásig még finomodik, a felhasználóbarátabb elrendezés azonban teljesen új élményt jelent az adminisztrátorok számára.
Sokszor merült fel a kérdés, hogy mire használják a Drupal-t, erre vagy arra a célra alkalmas-e. Nos, már a magyar honlapokat tekintve is sokoldalú a választék. Építészeti újságok, keresztény közösségek, blogok, kereskedelemmel foglalkozó cégek és még sorolhatnánk. Az eddigi linktár nézetek nem voltak alkalmasak ennek a sokoldalúságnak az áttekintésére, ezért az utóbbi napokban a Magyar Drupal alapú oldalak linktárának elemeit címkékkel láttam el.
Tegnap kerültek be a forrásba azok a változások, amelyek minden egyes alap modult külön mappába helyeztek. Ennek azért van nagy jelentősége a jövőre nézve, mert a Drupal szakítani kezd az "egy modulhoz tartozó minden kód kerüljön egy fájlba" filozófiával, és így megvan a hely a modulok kódjának felbontására.
A mai napon ennek első gyakorlati alkalmazása is megérkezett, a telepítő alrendszer. Sokan mondták már, hogy telepítőt programozni nem olyan bonyolult, miért is nincs még a Drupal rendszernek ilyen eszköze. Valóban, telepítőt írni nem nagy feladat, egy egész telepítő keretrendszert azonban már keményebb dió.
Az IBM fejlesztőknek szóló DeveloperWorks webhelye a mai napon egy Using open source software to design, develop, and deploy a collaborative Web site című cikksorozatba kezdett, melyben mintaalkalmazásként egy Drupal alapú kollaboratív webhely kialakítását viszik véghez. Az International Business Council fantázianevű szervezet webhelyének elkészítéséhez számos alternatívát megvizsgáltak, melyek közül végül a Drupal került ki győztesként.
Tegnap került be a leendő Drupal 4.8 forráskódjába az általam javasolt hook_mail_alter() hurok, és egyben a Drupal email küldés is egy kicsit barátságosabbá vált. Az ötlet a Freeweb-bel kapcsolatos Drupal beállítási kalandok mentén merült fel, de időközben kiderült, hogy számos praktikus felhasználása lehet.
