Annak idején, mikor a szakdolgozatom témáján gondolkodtam, már fölmerült bennem, hogy bár közgazdaságtant tanulok, azért jó lenne valahogy a Drupalról írni. Már akkor gondoltam arra is, hogy a nyílt forráskódú üzleti modelleket elemezzem, de ezt túl összetett témakörnek véltem. Végül aztán csak megszületett a megoldás: a Drupalra építő Acquia és a zárt forráskódról nyíltra váltó Sense/Net példáján keresztül elemeztem az üzleti lehetőségeket.
Sokat segített a munkában, hogy nagyszerű konzulenseket kaptam Dr. Borsi Balázs és Dr. Lovas Róbert személyében! Most pedig, mivel sikeresen túljutottam a védésen (s az államvizsgán is…), örömmel teszem közzé a szakdolgozatomat, bízva benne, hogy másoknak is hasznára lesz!
Kedvcsinálóként álljon itt néhány részlet a bírálatból, amit Dr. Borsi Balázs a dolgozatomról írt:
A bírálónak, aki ahhoz szokott, hogy a Főiskola gazdasági témájú szakdolgozatai a legtöbb esetben a konzulens számára is több-kevesebb fájdalommal járó vajúdás után érik el bekötött, de messze nem tökéletes formájukat, nincs egyszerű dolga.Hajas Tamás szakdolgozatának leginkább korrekt bírálata ugyanis valószínűleg egyetlen mondatra kellene, hogy szorítkozzon: „Úgy jó, ahogy van.” De mivel a jelen papírra műfajilag egy bírálatot kell kinyomtatni, engedtessék meg egy kevés –bár felesleges és a környezetet is károsító – tintapazarlás.
(…) már az első változattal kapcsolatban elmondhatók voltak a következő. Szerkezetileg arányos dolgozat született egy igen aktuális témában: a nyílt forráskódot alkalmazó szoftvercégek az elmúlt évtizedben megerősödtek az IKT globális piacán, amihez változatos üzleti modellek vezettek el – és erről a trendről ma Magyarországon még mindig nem tudunk eleget.
A szerző felkutatta a leginkább releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat,melyet alkotó módon, a szakdolgozat által célul tűzöttek szerint értelmezve,saját gondolatokat írva használt fel.
(…) Először is a dolgozat első felében közérthető módon, tudományos igényességgel, saját munkaként összegzésre kerül mindaz, amit ahhoz kell tudnunk, hogy konkrét szoftverfejlesztő cégek nyílt forráskódra épülő üzleti modelljét megértsük.Ezt követően a dolgozat második felében egy jelentősebb hazai cég (a Sense/Net) és egy a szoftveréről világszerte ismert amerikai cég (az Acquia) fejlődésének összehasonlítása következik úgy, hogy előtte a szerző meggyőz bennünket az összehasonlítás relevanciájáról, majd a feltárt üzleti modelleket leképezi e cégek működésére is.
Három oldalt pazarolni ilyen típusú megállapításokra vétek lenne, így a másodikon abbahagyom. Aki nem hiszi, hogy Hajas Tamás teljesítménye főiskolai szakdolgozatnak úgy jó, ahogy van, olvassa el bátran, mert a fentiek tetejébe egy élvezetes olvasmánnyal lesz gazdagabb.
