Egyetlen adat sincs biztonságban, amely olyan gépen van, aminek van internet elérése. Ezt el kell fogadni.
Arra pedig vannak kidolgozott módszerek, hogyan kell kiszámítani azt az összeget, amit legfeljebb megéri a védelemre költeni.
Tapasztalatból mondom, a célzott behatolások (azaz, amikor nem brahiból csinálják, hanem egy konkrét adatot akarnak megszerezni) 80+ százaléka "social engineering" módszerrel történik, valamint fizikai jelenléttel szerzik meg az adatot.
A téma egyébként hatalmas. A szinte teljes biztonság pedig elképesztően drága (az otthon van a szervered sokkal kevésbé biztonságos, mint egy nagy cég szerverterme) és naponta nő ez az összeg.

a problémát.

Sok tényezőtől függhet, hogy kliens oldalon hogy jelenik meg az amit alkottál egy bizonyos környezetben. Sgabe által linkelt oldalon is láthatod, hogy a legbefolyásosabb tényező az a CSS tulajdonságok támogatottsága, illetve nem támogatottsága.

Egyszerű, akkor lehet ha úgy futsz neki, hogy mi a célod a hírlevéllel. Figyelemfelkeltés? Akkor erre a célra tökéletesen elegendő ha csak egy "teaser"-t küldesz ki - azokkal a formázásokkal amiket a legtöbben megkajolnak, azaz alkalmaznak a megjelenítésnél - így kaptál még egy lehetőséget, illetve eszközt arra, hogy mérd a hírlevél fogyasztóidat. Ebben egy link az oldaladra ahol publikussá teszed a tartalmat mindenki számára. Pontosabban ezzel egyszerűbbé válik, hogy megtudd mennyien "érdeklődnek" a téma iránt, vagy csak elfelejtettek, nem akartak, stb leíratkozni. Ezenkívül ha egyéb szolgáltatást, terméket értékesítesz azt könnyebb a szemük elé tenni "otthoni környezetben". A formázásról már nem is beszélve.